Kőbe vésett neved
mormolja a szám
még mindig hiányzol
elszakadt egy megfoghatatlan fonál...
csendesen osontál
nem is búcsúztál
talán emiatt éreztelek
oly közel Tégedet
sok sok éven át
nem repülhettél a végtelenbe
nem engedtem el kezed
féltem, hogy többé
nem leszel velem...
tévedtem, tudom,
s most halkan dúdolok
egy elveszett dallamot
nem gyújtok mécsest
csak egy gyertya ég
kezemben egy rózsaszál -
...és illatába belehal a láng...
(...édesapám emlékére...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése